Az alábbi írás bár nagyon régi, mégis még ma is- ha éppen nem azért, amiért anno megíródott- örök.
Örök, mert bár nem csengenek benne lágyan a kicsiny csengettyűk, nem érződik benne a fahéjas sütemény illata, nem óriási kandalló előtt örül a család, mégis érződhet belőle a szeretet. Az, ami nem múlik el, nem huny ki, mint egy gyertya, amit az ünnepek alatt olyan sokan meggyújtanak.
Ezzel az írásommal kívánok boldog karácsonyt minden olvasómnak!
***
A hazugság
Apám vastag pulóverben, a hótól még vizes csizmájában gubbasztott a szegényesen megrakott, enyhe langyosságot adó kályhánk mellett. Olvasott; háta mögött a nemrég levágott fenyőág, amelyről hatalmas cseppekben olvadt le a hó és a jég, szomorúan támaszkodott a falnak.
Anyám, a megidősödött, élettől meggörnyedt testével görbén állt a konyhaszekrény előtt. Tudta, hogy most főztem teát, de ő a megszokott egyszerű limonádéját készítette el; neki az is jó volt. Bután nézett a cukros edényre (a tartó alján már alig volt valami), amelyből néhány kanállal tett a poharába, tudta, ez nem oldja meg a dolgokat.
Csend volt. Hazaértem, de nem beszélgettünk. Apám hallgatott és olvasott, anyám némán tűrte a nyomort, nekem meg cikáztak a gondolatok a fejemben.
Ez a karácsony?! Egy fenyőág, amely meghalt azért, hogy felakasszanak rá néhány cukrot, egy pár díszt és semmi ne kerüljön alá? Még az a meghitt családi együttlétből fakadó szeretet sem, ami néhány éve megvolt?
Kint tombolt a tél. A tájat betakarta a hó, a kopasz ágakat marta a hideg, bent pedig megállt a világ.
Magányosabbnak és elhagyatottabbnak éreztem magam, mint máskor. Ott ültem, gyomromat marta a szokatlan étel, ami egykor természetesebb és jobb volt, mint ma bármi más; egész testemben a jajveszékelés kiabált.
Olyan sok helyen szép és boldog ez az ünnep. Még ott, ahol dolgozni kell ott is. De nálunk ez már régen kihalt. Nem az ajándékok halmaza hiányzik, csak annyi:
„-Fiam, boldog karácsonyt!”
( Az írás 2014-ben 3-dik helyet ért el a Gazdagréti Közösségi Ház által kiírt és közben nemzetközivé vált adventi –irodalmi, „Száncsengő” című pályázaton. )
